Az amszterdami királyi palota új városházának épült a 17. században, de manapság a királyi család lakja. Gyökeresen változtatta meg a Dam arculatát. Jacob van Campen tervezte klasszicista stílusban, építője Daniël Stapaert volt. Az építkezés 1648-ban kezdődött, az aranykor csúcsán, és 1655-ben készült el - egy gazdag és hatalmas város dicsőítésére. Az épület bentheimi kőből épült tömegét a laza, homokos talajba vert 13.659 cölöp tartja.

Felavatásakor az újonnan megszerzett holland függetlenséget és a megújult békét is ünnepelték. Constantin Huygens költő a világ nyolcadik csodájának nevezte, ami mutatja a kortárs hollandok lelkesedését, ahogy a róla készült, ma a Várostörténeti Múzeumban kiállított rengeteg festmény is jelképes jelentőségét mutatja be.

A komor, kissé nehézkes homlokzat tagoltságát féloszlopok és oromdíszes ablakok adják. A tengeristeneket és az óceánokat jelképező egyszarvúakat mintázó faragványok az amszterdami szűz legendáját idézik fel, a párkányzat bronzöntvényei pedig Békét, Körültekintést és Igazságot személyesítik meg. A hátsó helyiségsor fölötti allegorikus férfialak (aki a várost jelképezi) az Amstel és az IJ folyókkal küzd. A homokkőből kialakított kupola alatt François Hemony 1660-ban elhelyezett harangjátéka rejtőzik, amely félóránként harangozik, óránként pedig dallamot játszik, mely dallam évről évre változik. A kupola tetején vitorlás hajó alakú szélkakas csücsül.

A belső tér - a komor külsővel (némelyek "Hollandia legnagyobb szertárának" nevezik) ellentétben - levegős, világos, telis-tele hófehér márvánnyal, domborművekkel és egyéb díszítmények tömkelegével, melyek id. Artus Quellin és Rombout Verhults fantáziájának gyümölcsei, melyek mind az aranykor Amszterdamjának kifinomultságát és jólétét bizonyítják. A Burgerzaal (Polgárok terme) nevű fogadóterem legnagyobb dísze egy glóbuszt tartó Atlasz, a padlójára rajzolt térképen pedig a város a világ közepén helyezkedik el. A Schepenzaal (Tanácsterem) freskói Govert Flinck, Ferdinand Bol, Jacob de Wit és Jan van Bronkhorst alkotásai. A Vierschaarban (Törvénykezés termében) a Bölcsesség, Könyörület és Igazság allegorikus szobrai segítették az ítélkezés munkáját.

Palotává Louis Napoleon tette 1808-ban, amikor rövid ideig Hollandia királya volt.

Eljutás: Villamos: 1, 2, 4, 5, 9, 13, 14, 16, 17, 24, 25, a Dam megállónál; autóval a Bijenkorfnál lehet megállni; vonat: Amsterdam CS.

Belépőjegy (2010): 7,50 Euró. Diákoknak, és 65 év felettieknek 6,50 Euró. 5 éven aluliaknak ingyenes.

Nyitva tartás: 12:00-17:00, de sokszor hetekig zárva, a részletes nyitvatartás itt.